A székelyek Holdja

        Ahogy nézegetem a bátran vagy csupán félszegen lobogtatott székely zászlókat (melyek tömeggyártására már cégek szakosodtak, köztük egy-két fürge kínai is!), egyre bosszúsabb leszek. No nem a tilalmas textília, hanem a rajta látható asztrális jelek setesutaságai miatt. A jelenleg is használatos székely címer - szembe nézetből - balra Napot (nem pedig csillagot!), jobbra pedig Holdat tartalmaz, de nem akárhogyan ám!  Ezen székely címer legkorábbi ábrázolása még Luxemburgi Zsigmond idejéből való. Mivel a székely nemzet vitézül őrizte a Magyar Királyság délkeleti határait, jutalmul 1437-ben új címert adományozott nekik, mely kék alapon balra aranyló, 16 sugarú Nap-arcot, jobbra pedig telő, ezüst Hold-arcot ábrázolt - az oldalak mindig szemközt nézetben értendők!  (A régi székely címeren - ugyancsak kék háttérben - egy jobbkar látható, mely egyenes kardot tart, a markolatnál átszúrt medvefejjel, e fölött egy vörös szívvel, a végén pedig ötágú leveles koronával. 1436-ig volt általánosan használatos. Az „ősire” ma leginkább Székelyudvarhely címere hajaz.) A Zsigmond által adományozott címer később Erdély összetett címerében is megjelenik - a szászok hét bástyája és a magyar nemesség turulja felett.

    Milyen típushibákat fedezhetünk fel a ma használatos székely zászlók címerein? A legdurvábbal kezdem: a telő Hold helyett gyakran fogyót, azaz a C-betű állásút látunk. Le sem merem írni, hogy mi az üzenete ennek a változatnak – alább talán majd kiderül, miért. De a Nap metamorfózisa is megér egy misét!     Mára általában csillaggá „stilizálódott”, ráadásul az eredeti 16 napsugárból 8 csillagág lett, melynek tüskésebb változata a Kálvin-csillagra hasonlít, tömöttebb alakban meg olyan Dávid-szerű. Végzetes tévedés az oldalak felcserélése is. Szemközt-nézetben a Napnak mindig bal, a Holdnak pedig jobb oldalon kell lennie!

    A székelyek címerét - Erdély címerébe foglaltan - két uralkodó is „újrafogalmazta”. Először Mária Terézia az Erdélyi Nagyfejedelemségnek adományozott 1765. éviben, utóbb pedig I. Ferdinánd román király, mikor is 1921-ben, az egyesített Románia címerébe „emelte be” Moldva, Havasalföld, Bánát és Dobrudzsa címere mellé ötödiknek az erdélyit. Mindkét címeralkotás közös jellemzője: a székelyek Holdja fogyó alakban, azaz megfordítva szerepel! Hogy ennek a piciny, de nem elhanyagolható heraldikai változtatásnak mi az üzenete, annak végiggondolását inkább az Olvasóra bíznám…

    A román királyi címer további pikantériája, hogy alkotója egy neves magyar heraldikus volt: Sebestyén József (Szék, 1878 – Kolozsvár, 1964).  Őt kérte fel I. Ferdinánd 1921-ben, hogy tervezze meg az új államalakulat címerét. „E feladatot heraldikailag kifogástalanul teljesítette, minek eredményeként 1922. július 6-án a király villásreggelire hívta sinaiai palotájába. Ekkor kapta meg a legmagasabb kitüntetést, a román királyi koronarendet” – írják életrajzában. Sebestyén képzett heraldikus, címerfestő és geneológus volt. Budapesten tanult festészetet az Országos Mintarajziskolában, majd Bécs, München és Párizs tanulmányútjának további állomásai. 1903-tól Nagyváradon tanult heraldikát Sarkantyús Richárd Gyulától. Az I. világháború végén a Székely Hadosztály hadnagyaként harcolt az Erdélyt elözönlő románokkal, majd Brassóban volt hadifogoly (Márton Áron főhadnagy, tábori lelkésszel együtt!), ahol sikerült a kivégzést elkerülnie. Hogy e széki születésű, a Székely Hadosztály honvédelmi harcaiban mindvégig résztvevő, heraldikailag tökéletesen felkészült művész ne tudta volna, hogy a székely címerben milyen is a Hold állása!? Nagyon is tudta! Címertani „csínytevését” fogjuk fel egyfajta fricskának az új államtulajdonossal szemben…

    Ennek, a Köröspataki Keöpeczy Sebestyén József által tervezett címernek, modernizált változata ma az uniós Románia állami címere – benne azzal a bizonyos hátat fordító Holddal!

                                    (Megjelent a Polgár Portálon, 2013. február 13-án)